KAMO / ACTUALITES

INSCRIPTIONS EN CREOLE !

Cliquez ici pour aller directement au Stage de préparation au bac créole Stage de préparation à l´une des épreuves de créole au baccalauréat

Cliquez ici pour aller directement à l’inscription à Enseignement Inter Etablissement Enseignement Inter Etablissement (E.I.E) – COURS DESTINES AUX LYCEENS ET CANDIDATS LIBRES

Cliquez ici pour aller directement au cours pour adultes Latilyé kréyòl – COURS DE CREOLE DESTINES AUX ADOS ET ADULTES

REVISION DE L’EPREUVE ECRITE

Cliquez ici pour aller directement à « Révisez l’épreuve écrite LV2 en créole » Kijan pou paré éprèv ékri la an kréyòl Gwadloup

Cliquez ici pour aller directement  à « Révisez l’épreuve écrite LV2 en créole » Koumanniè pou paré éprev ékri a an kréyol Matinik

CHANTENWEL

Cliquez ici pour aller directement au CHANTÉNWÈL A ÉRITAJ CHANTÉNWÈL A ÉRITAJ

Retour en haut de page – Virémonté anwo paj la

 

****************************************************

Stages de préparation à l´une des épreuves de créole au baccalauréat : LV2 – LV3 – Facultative

Procédure d´inscription précise :

 Renvoyez par SMS vos Nom-prénom, série, lycée; ville du lycée; choix du créole; choix de l´épreuve ET choix du stage (1 ou 2 / ou 1 et 2)

STAGE 1 -PREMIER STAGE DE PRÉPARATION : Il aura lieu en février 2020, première semaine de congés scolaires sur 3 jours du 10/02/2020 au 12/02/2020

STAGE 2 -DEUXIÈME STAGE DE PRÉPARATION : Il aura lieu en avril 2020, première semaine de congés scolaires sur 3 jours du 6/04/2020 au 8/04/2020

Vous êtes lycéens et avez choisi de passer une des épreuves de créole guadeloupéen, martiniquais, guyanais ou réunionnais au baccalauréat. Ce stage (1ou 2) va vous permettre de vous y préparer au mieux. Bien entendu, vous pourrez vous inscrire aux deux stages si vous le jugez nécessaire.

Programme

  • Pour l’épreuve d’expression orale, vous travaillerez sur les 4 notions, la graphie créole, les éléments culturels et historiques essentiels pour renforcer vos compétences et vous aider à tenir un échange efficace avec un membre du jury du bac.
  • Pour l’épreuve écrite, en plus du travail prévu pour l’expression orale, vous aurez à vous exercer sur la compréhension et l’expression écrite en créole.

Bien entendu, vous aurez à poursuivre votre préparation en autonomie à la suite du ou des stages choisis.

Tarif :

Il vous coutera 40€ de participation (assurance et repas du midi inclus) pour l’ensemble du stage. La seule obligation est de prendre l´engagement de participer à la totalité du stage.

Matériels nécessaires :

Munissez-vous de quoi prendre des notes, d’un téléphone portable avec enregistreur vocal et d´une clef USB. Vous pouvez aussi venir avec votre ordinateur portable ou tablette si vous le souhaitez.

Horaires :

-stage 1 : de 9h à 17h00 les 10 et 11/02 et de 9h à 13h le 12/02

-stage 2 : de 9h à 17h00 les 6 et 7/04 et de 9h à 13h le 8/04

Lieu :

-Adresse du stage : Association Eritaj-Lékòl Kréyòl, 7 rue Erik Satie – 94000 Créteil. Local situé en rez-de-jardin, rideau métallique blanc en bas de l’escalier.       

Procédure d´inscription précise :

 Renvoyez par SMS vos Nom-prénom, série, lycée; ville du lycée; choix du créole; choix de l´épreuve ET choix du stage (1 ou 2 / ou 1 et 2)

RAPPEL
date du premier  Stage : du 10/02/2020 au 12/02/2020

date du deuxième  Stage : du 6/04/2020 au 8/04/2020

-horaires du premier stage : de 9h à 17h00 les 10 et 11/02 et de 9h à 13h le 12/02

-horaires du second stage : de 9h à 17h00 les 6 et 7/04 et de 9h à 13h le 8/04
-coût: 40€ pour l’ensemble du stage
-matériel: enregistreur vocal, clef USB, stylos, surligneur, bloc note
-lieu: Local de l´association ERITAJ, 7 rue Erik Satie – 94000 Créteil. Voir accès à la rubrique « contacts »
– inscriptions: par SMS: 06 67 09 10 26 (Toni Mango: enseignant de créole et responsable de formation).

 

****************************************************

Enseignement Inter Établissement (E.I.E) – COURS DESTINES AUX LYCÉENS ET CANDIDATS LIBRES

LES INSCRIPTIONS EN E.I.E POUR L’ANNÉE SCOLAIRE 2019-2020 SONT FERMÉES

IL VOUS RESTE LES STAGES DURANT LES VACANCES DE FEVRIER ET D’AVRIL 2020 !! voir plus haut

Retour en haut de page

****************************************************

*

Latilyé kréyòl – COURS DE CREOLE DESTINES AUX ADOS ET ADULTES

COURS DESTINES AUX ADOS-ADULTES 

Les inscriptions sont ouvertes pour la saison 2019-2020 depuis septembre. Les cours se terminent en juin. Il n’y a pas d’ateliers durant les congés scolaires. En vous inscrivant maintenant, vous pourrez suivre les 4 derniers mois. Contactez le formateur pour obtenir le tarif correspondant. Les cours ont lieu au local de l’association Eritaj, 7 rue Erik Satie 94000 Créteil,  de 14h00 à 15h30.

Clickez sur le formulaire suivant et téléchargez le  : 

formulaire_adhesion_et_inscription_atelier_eritaj_saison_2019

Complétez-le, en précisant l´atelier créole, et venez nous rejoindre au local aux horaires indiqués, accompagné(e) du formulaire. Les paiements s’effectueront à partir du 2ème atelier.

Retour en haut de page
****************************************************

REVISION DE L’EPREUVE ECRITE

KIJAN POU PARÉ ÉPRÈV EKRI LA AN KRÉYÒL GWADLOUP ?

 

Ki métòd ? (kréyòl Gwadloup (GEREC-1))

  1. Révizé kijan pou MAKÉ KRÉYÒL gwadloup (la graphie guadeloupéenne)

     

  1. Révizé/Apwann sé MO ZOUTI fondal la (les principaux connecteurs logiques)

     

  1. RÈSPÈKTÉ SÉ KONSIGN LA.

ÈGZANP 1 : SÉLÈKSYONNÉ KI LANG OU KAY TRAVAY ANLÈ’Y SILON ENSKRIPSYON A’W

On sijé konplé ka fè toupré 28 paj oben tibwen plis. PA PÈ ! É PA PÈD FIL A’W ! PADAVWA/PAS adan ventenn paj lasa, ké ni kréyòl Gwadloup, kréyòl Guiyàn é kréyòl Matinik (ta Larényon apa. Kidonk yo pa ni tousa paj). Sé sé menm tèks la, sé menm kèsyon la ki maké é pozé adan chak lang. Chwazi bon lang la ki ta’w la é woté rèstan. MI SOULAJMAN MI !!

ÈGZANP 2 : LE CANDIDAT CHOISIRA LES QUESTIONS CORRESPONDANT A SA SERIE

TANSYON !! (PENGAD !!) KÉ NI KÈSYON POU  TOUT SÉ SÉRI JÉNÉRAL É TÈKNOLOJIK LA, É KÉ NI DÒT KÈSYON ANPLIS BA SÉ LITÉRÈ LA (LVO é LVA)

  • Si ou an séri jénéral ES, S oben séri tèknolojik STMG, ST2S, STI2D, STD2A, STL, ké ni tout sé kèsyon a tout sé séri Jénéral é tèknolojik la pou réponn. MÉ SÉ TOUT ! Pa éséyé réponn pon kèsyon ki pozé ba sé litérè la !! Ou ké ni dézè d’tan pou travay. Koéfisyan 2.

 

  • Si ou an L, é ou chwazi kréyòl an LV2 oben LV3 obligatwa, ké ni tout sé kèsyon a tout sé séri Jénéral é tèknolojik la pou réponn É dòt kèsyon anplis pou LVO (Langue vivante Obligatoire). É SÉ TOUT !! PA RÉPONN KÈSYON KI POZÉ BA LVA SI A PA ÈSPÉSYALITÉ A’W !! Ou ké ni twazè d’tan pou travay. Koéfisyan 4.

 

  • Si ou an L, é zòt chwazi kréyòl an LVA ( Langue Vivante Approfondie), èspésyalité a’w, ké ni tout sé kèsyon a tout sé séri Jénéral é tèknolojik la pou réponn, É dòt kèsyon anplis pou LVO (Langue vivante Obligatoire), É dòt kèsyon anplis ankò pou LVA (Langue Vivante Approfondie). RÉPONN TOUT ! Ou ké ni twazè d’tan pou travay. Antout koéfisyan 8.

ÈGZANP 3 :  JISTIFYÉ RÉPONS A’W / SÈVI ÈVÈ TÈKS LA…

Kidonk, pa yenki réponn. Jistifyé pawòl a’w èvè sa i maké an tèks la, pawòl a makè la (: « ……… », lign …)  

 

ÈGZANP 4  :  EXPRESSION 

QUESTION 1 : Toutes séries générales et technologiques

CHWAZI YONN ADAN SÉ SIJÉ LA

Sijé A

Sijé B

QUESTION 2 : Toutes séries générales et technologiques

Ki nosyon ….

 

**** PENGAD !! Ni 2 kèsyon byen diféran !! Kèsyon 1 : chwazi sijé A oben B (Sa vlédi PA FÈ TOULÉDÉ !! Kanmenm, kanmenm !!) MÉ, PA OBLIYÉ RÉPONN 2èm KÈSYON LA KI  ANLÈ NOSYON LA !! SÉ BA TOUT KANDIDA !! (Ò-Ò !!)

 

  1. ANTRENNÉ’W RÉPONN SE KÈSYON LA ÈVÈ PRÉSIZYON

Chak sijé dékatiyé an 2 mòso:

mòso 1: Konprann tèks-la é réponn an kréyòl (si ou réponn an fransé, tout krab la mò an bari la = sé zéwo !!) – i ka pézé 10 pwen

Ou pé séparé pati-lasa adan plizyè katégori kèsyon :

Ki dokiman ésa ? : idantifyé tèks-la (pasaj a on woman, istwèkout, artik jounal/magazin, kont, fab, bokantaj, poézi, …), touvé on tit ba tèks-la, ki larèl/tèm/sijé a tèks-la, kimoun ka palé, …

Ola istwa la ka woulé ? : adan on péyi, on vil, on kaz, on jaden, on chanm… plizyè koté a diféran nivo…

Ki védiyans (sans) a sé mo la ? : bay chouk (non, vèb, ajèktif, advèb, …) é/oben védiyans (sinifikasyon) a sé mo la dapré tèks la, touvé sinonim, ajèktif, vèb, advèb, mo pou défini on moun/sitiyasyon oben plizyè.

Ki analiz ? : kèsyon ki ka pèrmèt fouyé tèks la, konprann istwa la, suiv larèl la, grennsèl a otè/makè la (kimoun, kitan, kijan, kibiten/ka/kisa, otila/ola, pouki/poukisa, ki liyannaj é tout kalté kèsyon wouvè…).

Ki nosyon ? Èspliké kijan chak tèks ka rantré adan on nosyon oben plizyè (sèvi é rèsté si sé tèks la, bay ègzanp, an lyannaj èvè définisyon a nosyon la…)

 

  1. Antrenné’w maké grennsèl a’w èvè métòd : siktiré, ògannizé tout lidé ou ni é ou vlé défann. PA NI VYÉ LIDÉ, SÉ AWGIMANTASYON, DÉFANN LIDÉ A’W KI TOUT : RANN YO GYÒK/SOLID.

 

mòso 2: Esprimé’w an kréyòl (Ou ja konpwann, ? pa fè mwen woudi sa, on !!) – i ka pézé 10 pwen

Bay grennsèl a’w anlè on lidé ki liyanné èvè tèks-la. Pé ni 1, 2 oben 3 konpozisyon pou maké silon séri a’w. Yochak pé mandé 5 a 20 lign dapré séri-la ou ka pasé la.

Adan sé konpozisyon la, ògannizé é siktiré grennsèl a’w èvè on pawòl-douvan, on dékatman é on pawòl pou bout. (Men tansyon !! Pa maké pon tit « pawòl douvan », « dékatman » ni « pawòl pou bout » menm !!!!).

Lè ou fin, gadé on ti tan pou wouli tousa ou maké la é korijé tout kalté vyé fòt òtograf ou fè, senten fè, ké fè antoutjan (AN PALÉ BA’W, AN PA BABYÉ !!)

Pawòl-douvan : Wouvè déba la : Ou pé sèvi èvè on fraz jénéral mé fò i lyanné èvè larèl/sijé la ou ka bòdé la. É/Oben ou pé pozé osi larèl la é lévé kèsyon-la ki pozé la

Bay kijan ou k´ay dékatiyé grennsèl a’w (plan la)

Dékatman : Dékatman la pou ni 2 oben 3 oben plis mòso (sé vou ka vwè). Chak grennsèl (lidé) ou ka prézanté, fò séparé’y an paragraf. Sèvi épi mo zouti pou liyanné chak lidé/paragraf. Ay révizé /apwann sé mo zouti la èvè fichyé pdf lasa : TABLO A MO ZOUTI FONDAL POU MAKÉ ON TÈKS AN KRÉYÒL GWADLOUP_1

Pawòl pou bout : Bout chak lidé fondal. Bay grennsèl anfinal a’w ki ka woupran lidé fondal la ou lévé andidan dékatman la. Sonjé réponn kèsyon la ki té pozé la andidan pawòl-douvan la siwvwè ou pa fè’y pannan dékatman la

Si ou ni tan, éséyé wouvè asi on lidé anplis, on lidé nèf ki ka pozé ondòt pwoblenm gran pasé sila ki té lévé la.

Retour en haut de page – Woumonté anho a paj la

KOUMANNIÈ POU PARÉ ÉPREV ÉKRI A ?

Ki métod ? (kréyol Matinik (GEREC-F -2))

  1. Révizé kimanniè pou MATJÉ KRÉYOL Matinik
  1. Révizé/Apwann sé MO ZOUTI fondal la
  1. RESPEKTÉ SÉ KONSIN LAN.

EKZANP 1 : SÉLEKSIONNEN KI LANG ZOT KAY TRAVAY ASOU’Y SILON LENSKRIPSION ZOT

An sijé konplé ka fè toupré 20 paj oben tibwen plis. PA PÈ ! É PA PÈD FIL  ZOT ! DAVWÈ/PAS adan ventenn paj tala, ké ni kréyol Gwadloup, kréyol Guiyàn ek kréyol Matinik (ta Larénion apa. Kidonk yo pa ni tousa paj). Sé sé menm teks la, sé menm kèsion an ki matjé épi pozé nan chak lang. Chwézi bon lang lan ki ta zot la é woté larestan. MI SOULAJMAN MIM !!

EKZANP 2 : LE CANDIDAT CHOISIRA LES QUESTIONS CORRESPONDANT A SA SERIE

TANSION !! (PENGAD !!) KÉ NI KÈSION POU  TOUT SÉ SÉRI JÉNÉRAL ÉPI TEKNOLOJIK LA, É KÉ NI DIOT KÈSION ANPLIS BA SÉ LITÉRÈ A (LVO ek LVA)

  • Si zot an séri jénéral ES, S oben séri teknolojik STMG, ST2S, STI2D, STD2A, STL, ké ni tout sé kèsyion an nan tout sé séri Jénéral ek tèknolojik la pou réponn. MÉ SÉ TOUT ! Pa éséyé réponn pon kèsion ki pozé ba sé litérè a !! Zot ké ni dézè di tan pou travay. Koéfisian 2.

 

  • Si zot an L, é zot chwézi kréyol an LV2 oben LV3 obligatwa, ké ni tout sé kèsion an nan tout sé séri Jénéral épi tèknolojik la pou réponn ÉPI dot kèsion anplis pou LVO (Langue vivante Obligatoire). É SÉ TOUT !! PA RÉPONN KÈSION KI POZÉ BA LVA SI SÉ PA ISPÉSIALITÉ ZOT !! Zot ké ni twazè di tan pou travay. Koéfisian 4.
  • Si zot an L, é zot chwézi kréyol an LVA ( Langue Vivante Approfondie), ispésialité zot, ké ni tout sé kèsion an nan tout sé séri Jénéral é tèknolojik la pou réponn, ÉPI dot kèsIon anplis pou LVO (Langue vivante Obligatoire), Épi dot kèsion anplis ankò pou LVA (Langue Vivante Approfondie). RÉPONN TOUT ! Zòt ké ni twazè di tan pou travay. Antout koéfisian 8.

EKZANP 3 :  JISTIFIÉ RÉPONS OU / SÈVI ÉPI TEKS LA…

Kidonk, pa yenki réponn. Jistifié pawol ou épi sa i matjé an teks la, pawol  matjè la (: « ……… », lin …)  

EKZANP 4  :  EXPRESSION 

QUESTION 1 : Toutes séries générales et technologiques

CHWÉZI YONN ADAN SÉ SIJÉ A

Sijé A

Sijé B

QUESTION 2 : Toutes séries générales et technologiques

Ki nosion ….

**** PENGAD !! Ni 2 kèsion bien diféran !! Kèsion 1 : chwézi sijé A oben B (Salédi PA FÈ TOULÉDÉ !! Kanmenm, kanmenm !!) MÉ, PA BLIYÉ RÉPONN 2em KÈSION AN KI  ANLÈ NOSION AN !! SÉ BA TOUT KANDIDA !! (Ò-Ò !!)

  1. Antrennen kow réponn sé kèsion an épi présizion

Chak sijé dékatiyé an 2 mòso:

mòso 1: Konprann teks-la é réponn an kréyol (si ou réponn an fransé, ou tjoutjout = sé zéwo !!) – i ka pézé 10 pwen

Ou pé séparé pati-tala adan pliziè katégori kèsion :

Ki dokiman sa yé ? : idantifié teks-la (pasaj an woman, istwèkout, artik jounal/magazin, kont, fab, bokantaj, poézi, …), touvé an tit ba teks-la, ki larel/tem/sijé teks-la, kimoun ka palé, …

Koté istwè la ka pasé ? : adan an péyi, an vil, an kay, an jaden, an chanm… pliziè koté diféran nivo…

Ki lédiyans (sans) sé mo a ? : bay chouk/chous/sous (non, veb, ajektif, adveb, …) ek/oben lédiyans (sinifikasion) sé mo a dapré tèks la, touvé sinonim, ajektif, veb, adveb, mo pou défini an moun/sitiyasion oben pliziè.

Ki analiz ? : kèsion ki ka permet fouyé teks la, konprann istwè a, suiv larel la, lidé lotè/matjè a (kimoun, kitan, koumanniè, kisa, étila/la/koté, poutji/poutjisa, ki liyannaj épi tout kalté kèsion wouvè…).

Ki nosion ? Esplitjé kimanniè chak teks ka rantré adan an nosion oben pliziè (sèvi ek resté asou sé teks la, bay ekzanp, an liannaj épi définision a nosion an…)

  1. Antrennen kow matjé lidé’w épi métod : siktiré, ògannizé tout lidé ou ni épi ou lé défann. PA NI VIÉ LIDÉ, SÉ AWGIMANTASION, DÉFANN LIDÉ ‘W KI TOUT : RANN YO DJOK/SOLID.

mòso 2: Esprimé kow an kréyòl (Ou ja konpwann, ? pa fè mwen virédi sa, non !!) – i ka pézé 10 pwen

Bay avi’w anlè an lidé ki liyannen épi teks-la. Pé ni 1, 2 oben 3 konpozision pou matjé silon séri ‘w. Yochak pé mandé 5 a 20 lin dapré séri-a ou ka pasé a.

Adan sé konpozision an, ògannizé ek siktiré lidé’w épi  an pawol-douvan, an dékatman épi an pawol pou bout. (Men tansion !! Pa matjé pies tit « pawol douvan », « dékatman » ni « pawol pou bout » menm !!!!).

Lè ou fini, gadé an ti tan pou viréli tousa ou matjé a ek korijé tout kalté vié fot òtograf ou fè, senten fè, ké fè antoutmanniè (MAN PALÉ BA’W, MAN PA FACHÉ !!)

pawol-douvan : Wouvè déba a : Ou pé sèvi épi an fraz jénéral mé fok i liannen épi larel/sijé a ou ka bòdé a. É/Oben ou pé pozé larèl-la,tou ek lévé kèsion an ki pozé la

Bay koumanniè ou k´ay dékatiyé tout pawol ou (plan an)

Dékatman : Dékatman an pou ni 2 oben 3 oben plis mòso (sé wou ka wè). Chak lidé ou ka prézanté, fok séparé’y an paragraf. Sèvi épi mo zouti pou liyannen chak lidé/paragraf. Ay révizé /apwann sé mo zouti a èvè fichié pdf tala « Lis mo zouti fondal pou matjé an teks nan kréyol matinik

Pawol pou bout : Bout chak lidé fondal. Bay lidé anfinal ou ki ka woupran lidé fondal la ou lévé andidan dékatman an. Sonjé réponn kèsion an ki té pozé a andidan pawol-douvan an siwvwè ou pa fè’y pannan dékatman an

Si ou ni tan, éséyé wouvè asou an lidé anplis, an lidé nef ki ka pozé anlot pwoblenm gran pasé tala ki té lévé a.

Retour en haut de page – Virémonté anwo paj la

 

Retour en haut de page
****************************************************

CHANTÉNWÈL A ÉRITAJ

CHANTÉNWÈL A ÉRITAJ

Nwèl o, nwèl o, tousa ou mandé mwen an ké ba-w !!

Dans la tradition et la convivialité, venez célébrer noël en famille, entre amis, entre voisins, entre parfaits inconnus, autour de nos fameux chants de noël, contes et devinettes. L’entrée est bien entendu libre et nous mangerons et boirons ce que chacun d’entre nous aura apporté dans l’esprit du noël antillais (vyann kochon an tout sòs: wousi, janbon nwèl ,boudin, soup a pyé, kakadò, diri, pwadibwa/pwadangòl, ziyanm, chwòb, siwo gwozèy, ji péyi, bonbon/gato péyi…)
Mizisyen vini èvè enstriman a zòt : siyak, flit, ka, kalbas, …

Manmay la pwan kantik-la pou nou sa chanté noèl… Chonjé menné KANTIK a zòt !!
Adan Chanténwèl a Éritaj, pa ni èspèktatè, sé toutmoun ka chanté ansanm-ansanm an fratènité.

date: Dimanch 17 décembre 2017
horaire: A partir de 19h30
lieu: SERA PRÉCISÉ TRES PROCHAINEMENT
Tarif: Entrée libre
Affiche de notre CHANTÉNWÈL 2018 EN PREPARATION

Retour en haut de page